KASSA-VIDÉK TELEPÜLÉSKÉPEI 

A régió népességének alakulása a 19. század közepétől napjainkig. A legintenzívebb növekedési periódus az ötvenes évekre esik, de Kassa elszívó hatása hamarosan lefékezi a robbanásszerű fejlődést. A rendszerváltás óta két tényező is a növekedés irányába hat: egyrészt a Kassával határos falvakban a kitelepedés, másrészt a roma lakosság pozitív demográfiai mutatói.

 

A huszadik század elején a térség ipari centrumát még az északi bányavidék képezte. Máshol a mezőgazdaság dominanciája egyértelmű, noha a vasúthoz közeli településeken már megindult a szektorváltás.

 

 

A legtöbb település életét 1945 előtt a földterület nagysága és minősége határozta meg. A legjobb adottságokkal a medence falvai rendelkeztek, itt komoly középparaszti réteg alakult ki. A Kassa-melletti aprófalvak földjeik szűkösségét a közeli piacozás lehetőségével, elsősorban az intenzív gyümölcstermesztéssel igyekeztek kompenzálni. A harmadik csoportba tartozó falvakban a kicsiny és rossz adottságú földek a fejlődés megrekedését eredményezték.

 

Áttekintő ábra a település társadalomtörténeti adottságai és a településkép közötti összefüggésekről.